2011. szeptember 21., szerda

VI. fejezet A FÖLD JÖVŐJE


Szellem: - Amikor Anna erre a síkra leszületett, azt a terhet vette magára, amelyet negyvenezer évvel ezelőtt a Teremtő Isten ellen elkövetett. Ennek az életének az volt a célja, hogy szembesüljön azzal az átokkal, amelyet a teljes tolerancia hiánya miatt egy korábbi életében elkövetett.

A Szellem szabad, és a Szellemet semmi sem korlátozza, de az ember korlátok közé született. Anna ezt akkor nem tudta. Olyat tett, amely tízezer évekre meghatározta az emberiség életét, mindennapjait. Az átok lepusztította a Teremtő Istent, hiszen az Isten is élő, létező lény, és minden sejtje egészsége kihat az egészre.
Az ember a Teremtő Isten mikroorganizmusa, vírusa, amely beteggé vagy egészségessé teheti Istenét. Minden gondolat élő valóság, amely a megvalósulás felé törekszik. A hibás, beteg gondolat is, és a jó egészséges gondolat is.
Az átok pusztító gondolat, és megvalósulása beteggé tette Istenét. A betegségben eltöltött évezredek sem feledtették el Istennel azt a harmóniát, amelyet az átok előtt teremtett asszonyával a Földön megélt. A büntetés, amellyel sújtotta, azt a célt szolgálta, hogy a teremtmény tanulja meg tisztelni Teremtője akaratát. Még akkor is, ha az számára nem kellemes. Mert mi lenne a világban, ha az angyalok megkérdőjeleznék az Isten akaratát? Anarchia lenne és káosz. Legalább is így gondolta az Isten. De Annával történt beszélgetései ráébresztették arra, amire korábban nem gondolt. A teremtmény szenvedése végső soron Isten szenvedése és a polaritást nem feltétlenül kell a végletekig fokozni. Mert a polaritásban Isten szenved. Úgy eltorzulhat, hogy egy idő után már nem ismer Önmagára. Egy idő után már nem hasonlít régi Önmagára, hanem annak csak torz mása.

Amikor Anna ráébresztett arra, hogy Isten, ha törvényeket szab a teremtett másának, vagyis az embernek, korlátokat kell felállítania Önmagának is a Teremtésben. A káosz nemcsak öntudatlanul, tudatos cselekvések által is létrejöhet, amelyben a szándék nem a káosz, hanem lehet hogy éppen a káosz elkerülése. A teremtmények iránti tolerancia, az Istennek az Önmagával szemben támasztott toleranciája. Nem szabad, hogy eluralkodjanak a végletek, mert a végletek sem az embert, sem az Istent nem szolgálják, nem segítik, hanem pusztítják. Ezért hát az Istennek is határt kell szabnia Önmaga szabadságát illetően a Teremtésben, ha nem akarja, hogy a Teremtés zsákutcába fusson, vagy végletekig elszaladjon az eredeti céltól. Amit Anna megértetett velem az nem kevesebb, minthogy Istennek is szabályokhoz kell tartania magát. Nem szabad a végletekig kihasználnia a teremtményeit, mert vannak olyan határok, amelyeket azok már nem bírnak elviselni, hanem eltorzulnak még akkor is, ha nem akarták volna azt. A Teremetés eltorzulása pedig olyan választások elé állítja Istent, mint a világok elpusztítása tűzzel vagy vízzel.

A Föld jelenlegi állapotában megérett a pusztulásra, de Anna arról győzött meg Engem, hogy ezt elkerülendő, olyan megoldásokat keressünk, amelyek lehetővé teszik a Vízözön elhagyását. Csakhogy ehhez az egész emberiségnek együtt kell működnie majd a Szellemi Dimenziókkal.
A halál önmagában még nem jelenti a véget, de egy bolygó civilizációjának az elpusztítása hosszú évezredekre visszaveti a fejlődését. Az újrakezdés, bár reményt adhat egy másféle folytatásra, mindig ott van benne a lehetőség, hogy ugyanarra a végeredményre jut, mint az előző.

Ha Atlantiszból indulunk ki, hiába pusztult el a civilizációja, újra felütötte fejét a Földön az a kórság, amely ma az emberiséget sújtja: a tolerancia hiánya, az önzés, a Föld emberek általi elpusztításának a lehetősége.

Ezért fontolóra vettem Anna szavait, az emberiség iránt érzett szeretetét, és úgy döntöttem, megpróbálkozom egy olyan műtéttel, amelyre nem volt még példa az emberiség történetében.
Ez azt jelenti, szóba állok velük, és kiválasztottaim útján felfedem előttük terveimet. Amennyiben az meghallgatásra és megértésre talál, úgy változtatok az általam eltervezett jövőn.

Ahhoz, hogy az emberiség elkerülje a pusztulást, az alábbiakat kell tennie:

-          Meg kell szüntetnie az éhínséget a Földön. A leggazdagabb országoknak vállalnia kell, hogy a termékfeleslegeiket nem pusztítják el, hanem eljuttatják a rászoruló országoknak.
-          Le kell szerelniük a katonai bázisaikat, és szövetségre kell lépniük valamennyi országgal. Azok az országok, akik késlekednek ezt a parancsomat, kérésemet végrehajtani, természeti katasztrófák áldozatai lesznek.
-          Egyik ország a másik ellen, egyik nép a másik ellen nem foghat fegyvert. Meg kell szüntetni a tényleges határokat, hogy a népek a Föld igényei szerint szaporodjanak és sokasodjanak.  Lehetőséget kell adni minden népnek, hogy a saját értékei szerint éljen, és ezt tiszteletben kell tartani.
-          Amikor a Teremtő Isten ismét földi alakot ölt, békének és jólétnek kell lennie a Földön, mert a Szellemi Dimenziók ehhez minden segítséget megadnak.
-          Nem uralhatja a Földet néhány száz halhatatlan család, ezért ezeknek el kell hagyniuk a Földet. A megfelelő időben és helyen megjelennek majd más bolygók és más világok űrhajói és elviszik a Földről azokat, akik évezredek óta a békétlenséget keltik és szítják. Készüljenek fel rá lelkileg, mert számukra nincs választási lehetőség.
-          Ha azokat az embereket, akik akaratomat tolmácsolják sérelem éri, azok, akik a sérelmet okozzák, a legnagyobb büntetést veszik jutalmul. Halálnak halálával halnak, végleg visszajutnak az anyagba, amelyből vétettek.


Béke legyen veletek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.